Ki
hagyományt őriz, kincset őriz. Egy kis közösség számára jelentős
helyi emlék mások világát is gazdagítja, ami épp oly fontos, mint
egy országos hírű műemlék. A hagyományok ápolása rangot ad, tekintélyt
sugároz, a hagyományt őrzi és örökíti, vagyis értéket képvisel.
A
múlt század végéig Pányokon a férfiak fekete huszárkát viseltek,
nyáron hamuszin szatinklot ruhát. A lányok színes kalárissal ékesítették
nyakukat.
A településen nagy hagyománya volt a pokrócok szövésének. A szászfával
készített pokrócokat saját használatra és értékesítésre is készítették
a helyi asszonyok.
Szép
hegyvidékes terület, tiszta levegő, háborítatlan ősi részek láthatók.
Az utóbbi időben nagyon keresett lett a pihenni, kikapcsolódni
vágyók részéről. Érdeklődések ill. letelepedések jelei már vannak,
Budapesttől - Nyíregyháza - Debrecenig mondható.
Nevezetességekben
nem nagyon bővelkedünk, de van egy múlt századi református templomunk,
egy katolikus fa haranglábunk és az évszázadokat megőrző építészeti
lakóházaink, a vagyoni hovatartozást mutató, utcafronti kőkerítésekkel,
kovácsolt vaskapukkal. A helyi adottságaink megkövetelik, hogy
a természeti szépségeket megőrizzük, értékeinket védjük, és tovább
fejlesszük - bővítsük. Ebből kifolyólag évente lehetőségünkhöz
mérten több 100 ezer forintot fordítunk zöldterület fejlesztésre,
virágosításra. Ez a mozgalom a szépséget, rendezettséget, a nyugalomkeltést
sugallja, a virágos falvak nagyban növelhetik a turisztikai fellendülést,
ami számunkra nagyon fontos tényező.
Tervünk
egy olyan falusi szemlélet elindítása és folyamatos továbbvitele
a lakossággal, de főleg a gyermekekkel, melynek központi eleme
a fák, virágok, gondosan ápolt közterületek, utcák és az otthoni
virágoskertek, udvarok tisztán tartása, gondozása és e tevékenység
eredményének élvezete.
