PÁNYOK ELHELYEZKEDÉSE A TÁJFELOSZTÁS HIVATALOS RENDSZERÉBEN:
	Nagytáj: Észak-magyarországi-középhegység
		Középtáj: Észak-magyarországi-medencék
			Kistájcsoport: Hernád-völgymedence
				Kistáj: Szerencsköz
					Település: Pányok

A KISTÁJ ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE

DOMBORZATI ADATOK
A kistáj 125 és 540 m közötti tszf-i magasságú, többnyire Ny-i kitettségű dombság, amely a Zempléni-hegység hegylábfelszíneként értelmezhető. A felszín kb. 60%-a közepes magasságú, dombsági hát és lejtő, 30%-a alacsony dombhát és lejtő, 10%-a gerinces típusú alacsony-középhegységi orográfiai domborzattípusba sorolható. Az átlagos relatív relief 120 m/km2, az É-i részen 230 m/km2, a D-i részen és a Ny-i peremen 50 m/km2. Horizontálisan az É-i rész erősen tagolt, itt 3-4 km/km2 völgysűrűség érték mérhető az átlagos 2 km/km2-rel szemben. A pliocén hegylábfelszínt a pleisztocénban krioplanációs folyamatok alakították át. A középső és É-i magasabb szintekre periglaciális formák jellemzők. Közepes erősségű a talajerózió a kistáj É-i részén.

FÖLDTANI ADOTTSÁGOK
A kistáj jellemző szerkezeti iránya az ÉÉK-DDNy-i (Hernád-vonal). Az É-i részeket (Gönctől ÉK-re) szarmata, kb. 10 mill. éves dácit és riolittufa, a középső részeket (Mogyoróska) centrális szarmata andezit, a peremi és D-i részeket alsópannóniai áthalmozott riolittufa fedi, amely feltehetően hasadékvulkáni eredetű. A pannon végén felújult törésvonalak mentén ércnyomos vulkáni utómuködés folyt (Telkibánya). Gyenge szeizmicitású terület (6° MS).

TALAJOK A kistájban különböző kőzeteken, így É-on löszön, majd D felé haladva andeziten és riolittufán, a Vizsoly környéki részeken nyirokszerű agyagon agyagbemosódásos barna erdőtalajok képződtek. Területi részarányuk 54%. A löszön képződött, vályog mechanikai összetételű, kedvező vízgazdálkodású változatok tartoznak a legjobb termékenységi kategóriába (VI.). A nyirokszerű agyagon képződött, agyagos vályog mechanikai összetételű, kedvezőtlenebb vízgazdálkodású és erősen savanyú kémhatású talajok erodált változatai a VII., míg a nagyobb szerves anyagot tartalmazó foltjai a VI. termékenységi kategóriába sorolhatók. Az andeziten és rioliton valamint ezek tufáin képződött, köves, sekély termőrétegű és szélsőséges vízgazdálkodású változatok igen gyenge termőképességűek, a IX. termékenységi kategóriába tartoznak. Az alacsonyabb térszíneken, szelídebb lejtőkön nyirokszerű agyagon, vagy löszös anyagon barnaföldek keletkeztek. Területi részarányuk 15%. A löszön kialakult, vályog mechanikai összetételű, kedvező vízgazdálkodású barnaföldek az V., a nyirokszerű agyagon képződött, nehezebb mechanikai összetételű, kedvezőtlenebb vízgazdálkodású változatok a VI. termékenységi kategóriába tartoznak. A szőlőterületek aránya területükön 17%.

A kistáj legkedvezőbb termékenységű talajai a Hernád felé néző lejtők löszön képződött csernozjom barna erdőtalajai. Területi részarányuk jelentős (31%). Mechanikai összetételük vályog, vízgazdálkodásuk kedvező, az V. termékenységi kategóriába tartoznak. Jórészt szántóterületek (84%); a szőlők aránya 8%.

ÉGHAJLAT
Mérsékelten hűvös-mérsékelten száraz éghajlatú kistáj.
A napfénytartam évi összege 1850 óra körüli; nyáron több mint 700 órán át, télen 170-180 órát süt a Nap.
Az évi középhőmérséklet 8,5 - 9,0 °C, a vegetációs időszaké 15,5 - 15,8 °C. Ápr. 16. - 18. és okt. 13. közé esik a mintegy 179 napon át tartó, a 10 °C napi középhőmérsékletet meghaladó időszak hossza. A fagymentes időszak tartama É-on 160 nap, D-en 170 nap. Az utolsó tavaszi fagyos nap átlagosan ápr. 30 körül, az első őszi fagyos nap É-on okt. 5.-én, D-en okt. 10.-én várható. A legmelegebb nyári napok hőmérsékletének sokévi átlaga 32,5 - 33,6 °C, télen a leghidegebb napoké -17,0 °C.
A csapadék évi összege a D-i részeken 600 mm alatt van, az országhatárig 650 mm-ig nő. A nyári félévben 370 - 400 mm eso várható. Évente 40 - 45 hótakarós napra számíthatunk, 15 - 18 cm átlagos maximális hóvastagság mellett.
Az ariditási index értéke É-ról D felé no (1,05 - 1,20).
Jellemző szélirányok az ÉK-i és a DNy-i; az átlagos szélsebesség kevéssel 2 m/s fölött van.
Kedvező az éghajlat a szántóföldi kultúrák, a délies lejtőkön a gyümölcstermesztés számára.

SAJÁTOS TÁJI ADOTTSÁGOK
A kistáj települései jórészt csak bekötőutakról közelíthetők meg, az országos főútvonal-hálózattól viszonylagosan elzártan helyezkednek el. A terület természeti adottságai elsősorban a kertgazdasági területhasznosítás számára nyújtanak kedvező feltételeket. A kistáj üdülési potenciálja jelentős, amely döntően a táji szépségen alapul, de emellett a természeti értékek és a kultúrtörténeti emlékek is jelentősek. A kistáj üdülési kihasználtsága a fogadókészség és infrastruktúra fejlesztésével a jövőben jelentősen bővíthető.

TÁJTIPOLÓGIAI ÖSSZEGZÉS
Szubkontinentális, mérsékelten hűvös - mérsékelten száraz terület. É-i fele cseres tölgyes erdős, vulkáni kőzeten, valamint agyagon és nyirok felszíneken képződött agyagbemosódásos barna erdőtalajú, eróziós völgyekkel tagolt dombsági hegylábfelszín. Hasznosításában az erdőgazdasági jelleg dominál a mezőgazdasági felett. A települések környékén szép kertek is díszlenek.
A kistáj D-i, kb. 40%-nyi hányada cseres tölgyes erdőmaradványos, lejtőlöszön és agyagon képződött barna és csernozjom barna erdőtalajú, mérsékelten tagolt, részben vulkáni kőzetű hegységelőtéri dombság. Hasznosításában már a mezőgazdasági jelleg a túlnyomó. D-i részében, különösen a kedvező kitettségű lejtőkön megjelenik a szőlő is.
A hegységelőteret számos patakvölgy is tagolja, melyek völgytalpi árterét, kb. 12%-nyi területen főleg rétek és legelok borítják.
A két tájtípus szelíd természeti szépségeivel, megfelelő ellátás kiépítésével jó üdülővidék lehetne.